Emelt fővel búcsúztunk a Magyar Kupától
A Magyar Kupában a négy közé jutásért játszott csapatunk szerda este. Az első mérkőzésen számunkra hízelgő, 3-1-es végeredmény született, ugyanis a Mezőkövesd már ott eldönthette volna a továbbjutás sorsát. A visszavágón azonban olyan csapategységet sikerült a vezetőedzőinknek a pályára varázsolni, hogy annak híre ment az országban is, ebben biztos vagyok.
Kezdve ott, hogy nem feltartott kézzel jöttek ki játékosaink a játéktérre. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy Hajba Tamás már az 5. percben előnyhöz juttatta csapatunkat, így összesítésben máris egy gólra olvadt a különbség. Ezzel remek alaphangulat teremtődött a stadionban. A 8. percben egy szolnoki támadásból a vendégek indítottak kontrát és csak a keresztléc mentette meg a csapatunkat a góltól egy emelést követően. A 19. percben villant az első sárga lap is, melynek boldog tulajdonosa Szeles volt, aki Csirmazt rúgta fel. A 26. percben azonban egyenlített a Mezőkövesd. Egy jobb oldali Pauljevic elfutást és beadást követően Dialloról bepattant a labda. Összesítésben újra két góllal állt jobban a vendég alakulat. A szünetig már nem is változott az eredmény, csak Egerszegi kapott egy sárgát és Pintér lövésénél kellett védenie Tujvelnek, így 1-1-el mentek a csapatok a pihenőre.
A második félidő elején Kánya Norbert helyére Pantovic Nikola érkezett. Támadónk nem sokat várt, hogy felkerüljön az eredményjelzőre, ugyanis a 47. percben góljával ismét nálunk volt az előny. A következő tíz percben Dinjar sárga lapját és Gohér meg Strestík bejövetelét jegyezhettük fel. A 65. percben viszont jött egy rendkívül fontos momentuma a mérkőzésünknek. Berdó Pétert a vendég tizenhatoson belül buktatták el és mindenki várta azt a bizonyos sípszót, ami jött is, csak nem úgy…. Kifelé fújt szabadrúgást a játékvezető színészkedésért, amely valljuk meg, hibás döntés volt… És ahogy az ilyenkor lenni szokott, Baracskai góljával újra egalizált a Mezőkövesd. Ami viszont ezután (is) jött, az csak kalaplengetést érdemel, mivel csapatunk a gyakorlatilag kilátástalan továbbjutási helyzet ellenére is tovább játszotta a futballt és Berdó góljával megint magunkhoz vettük a vezetést. Jól lehet ekkora már elfáradtunk és az utolsó tíz percben Strestík és Molnár is bevette a kapunkat, így férfias küzdelemben és igazi futball atmoszférában, de búcsúztunk a Magyar Kupától a legjobb nyolc között.
A kiesés és a vereség ellenére a mérkőzés után több százan maradtak a helyükön és tapssal köszönték meg a csapatunknak ezt az óriási küzdelmet. Nincs azonban megállás, mert a hétvégén Dunaújvárosba utazik a csapatunk a soron következő Vác elleni bajnokira, majd jövő héten, szerdán a ZTE csapatát látjuk vendégül, reméljük hasonlóan jó hangulat lesz majd Stadionunkban!