Az első NB II-es gól
Jóllehet, még az utánpótlás csapatokban vitézkedett, amikor már észrevehető volt, hogy kemény munkával és nagy elszántsággal ebből a srácból komoly játékos lehet. Erre nem is cáfolt rá az e heti interjúalanyom, aki idestova már több mint három éve a felnőtt csapat meghatározó tagja, és az elmúlt fordulóban élete első NB II-es gólját is ünnepelhette, amely csapatunknak három fontos pontot is jelentett. A szorgalmas meccsre járók így már tudják is, hogy ezen a héten Horgosi Donáttal beszélgettem.
– Nagy gratula a fejeshez és a győzelemhez!
– Köszönjük szépen és én is köszönöm.
– Milyen érzés volt gólt szerezni? Kérdezem ezt azért, mert védőként nem ez az elsődleges feladatod.
– Nagyon jó érzés volt. Iszonyatosan boldog voltam. Egyrészt azért, mert életem első NB II-es gólja volt ez, másrészt mint kiderült, ez a találat döntötte el a meccset.
– A gólörömnél oldalra futottál és mosolyogtál. Kifejezetten valakinek szólt ez a gesztus vagy csak általánosságban?
– Nem szólt külön senkinek, mint mondtam nagyon boldog és izgatott voltam.
– De azzal nyilván tisztában vagy, hogy Édesanyád pont abban a szektorban foglalt helyet?
– Anyukám minden hazai mérkőzésen kilátogat a stadionba. Ez most is így volt és természetesen Ő is örült a csapat sikerének és a gólomnak is. De valahol azt gondolom az én eredményeim az Ő sikerei is. Az egyik legfontosabb ember az életemben, nem is kérdés.
– Az idei szezon alakulása gondolom neked is a szád íze szerint alakul?
– Úgy érzem a vártnál erősebb rajtot tudtunk venni. Tudom, hogy a többiek is ezt nyilatkozták, de így van. 10 meccs, 18 pont. Ez elég eredményes kezdés. A célok persze nem változtak, de amint az alapvető célkitűzés sikerül, biztosan keresünk új kihívásokat.
– Jól lehet, még most is csak karriered elején jársz, de több éve már, hogy a Szolnoki MÁV FC utánpótlásából a felnőtt csapathoz kerültél. Lehet a te eddigi pályafutásod is példa a szolnoki gyerekek előtt?
– Bízom benne, hogy igen. Nem mondom, hogy könnyű az út, mert azért lemondásokkal jár, hogy ha valaki sportoló, de amikor gólt vagy győzelmet ünnepelsz a társakkal megtérül a befektetett munka.
– Ha már társak. Esetleg voltál a ‘földvár- Vidin?
– Több barátom és utánpótlásbéli csapattársam is játszik a Tiszaföldvár együttesében. Kimentem megnézni őket és szurkoltam, hogy minél jobb meccset játszanak egy ilyen nagy klub ellen. A barátok nagyon sokat jelentenek nekem. Bár nem mintha ezért ki kéne mennem az öltözőből, mivel nagyon összetartó társaság van most Szolnokon. Ez biztosan befolyásolja a teljesítményünket is.
– Köszönöm a beszélgetést Doni! Csak így tovább!
– Köszönöm én is a beszélgetést és köszönöm a szurkolóknak is a rengeteg támogatást. Sokat jelent számunkra, hogy egyre népesebb tábor és nézősereg előtt játszhatunk. Értük is küzdünk.
Mester Ádám
