A kemény munka és szorgalom híve
A bajnokság megemelt létszáma és a Magyar Kupában dicséretre méltó, hosszú részvétel miatt (is) igen zsúfolt az idei szezon a Szolnoki MÁV FC-nél. A sorozatos terhelés miatt a minőségi felkészülés és a rehabilitáció nagyon fontos csapatunknál, mivel azonban ezek is rendben zajlanak, szinte álomszerű, szép tavaszt fut a csapatunk. A mai napon Szigeti Györggyel beszélgettem, gárdánk rehabilitációs edzőjével.
– Gyönyörű tavaszt produkál idáig a Szolnok, ebben neked is nagy szereped van, nemde bár?
– Merem remélni.
– Pedig nem indult könnyen a nyári felkészülés.
– Rendkívül szépen és finoman fogalmaztál. Az a kimondott nyári alapozás és felkészülés, na az nem valósult meg a szó szoros értelmében, mivel a keret nagy része kicserélődött, ezért szinte tűzoltás jelleggel próbáltuk meg a csapatot összerakni. A nyáron igyekeztünk azonos szintre felzárkóztatni mindenkit, több – kevesebb sikerrel ezt megvalósítottuk. A téli felkészülés már sokkal kedvezőbb volt, itt már jobban tudtam az egyéni követelményeknek és igényeknek megfelelő programokat összeállítani.
– Úgy veszem ki a szavaidból, hogy a vezetőedzőink nagy bizalommal vannak irányodba. Jól érzem?
– Igen, én is ezt gondolom. Ez nagyon jó érzés, de úgy gondolom, hogy ez nem csak a személyemnek, hanem az elvégzett munkámnak is szól, és ezután sem ülhetek a babérjaimon, tovább kell keményen dolgoznom.
– Na és mizu a játékosokkal? Ők hogyan viszonyulnak hozzád? Nem lazsálnak a foglalkozásaidon? Ugye?!
– Mondhatom nyugodtan, hogy ilyenről nincs szó. Ennél a keretnél biztosan nincs. Mivel profi játékosokról beszélünk, ők is tudják, hogy aki nem készül fel rendesen az összecsapásokra, könnyebben sérülhet. Egy pillanat műve és akár fájdalmas, hosszú kihagyás is lehet az eredménye az edzésen lévő lazsálásnak. Persze a baj még így is utolérheti a játékosokat, de sokat tehetünk a jó felkészüléssel és edzéssel a komoly sérülésmentes karrierhez.
– Hány éve is dolgozol itt Szolnokon a klubnál?
– Körülbelül 6 éve. Tulajdonképpen masszőrként kezdtem a pályám a csapatnál és a futballban. Én azelőtt eveztem és nem is ment rosszul úgy gondolom, mivel magyar bajnoki címeket is szereztem. Aztán mondhatom, hogy a foci varázslatos világa beszippantott. Igyekszem folyamatosan tovább fejleszteni a tudásomat különböző továbbképzésekkel és fejtágítókkal. Szeretném, ha minél jobban tudnám végezni a munkámat. Vagyis a hivatásomat.
– Értem. Melyik része nehezebb a munkádnak? Az erőnléti vagy a rehabilitációs oldal?
– Jó kérdés. Ráérsz, mert ha igen bővebben kifejtem. Ha nem, akkor azt mondanám, hogy mind a két oldalban vannak nehéz és nagyon élvezetes részek, de azt vallom, ha jól dolgozok erőnléti edzőként, úgy nagyban megkönnyítem rehabilitációs edzőként a feladataimat.
– A beszélgetés végezetével esetleg a mottódat elárulnád az olvasóknak?
A mottómat?
– Igen, vagy az életfilozófiádat. Azért kérdeznem, mert olyan elszántsággal beszélsz a pályádról, amit csak remélek, hogy az olvasók is éreztek az írásomon keresztül. Ez a fajta hozzáállás az, ami a kis hazánk labdarúgását előrébb mozdítja.
– Kimondottan nincs mottóm, de egy biztos, a kemény és szorgalmas munka az, ami az életben eredményt hoz.
– Köszönöm a beszélgetést és további nagyszerű sikereket és eredményeket kívánok számodra! Hajrá Szolnok!
– Köszönöm szépen! Hajrá MÁV!
Mester Ádám
sajtómunkatárs
