Szépen alakul a tavasz is…
Továbbra is szépen gyűlnek csapatunk pontjai az idei szezonban. A hétvégén győztesen megvívott mérkőzés után már a 6. helyen található a Szolnoki MÁV FC a tabellán. A sikeres menetelésből kemény munkával veszi ki a részét csapatunk egyik sajátnevelésű játékosa, Szolnok szülöttje, Kotula Máté. Vele beszélgettem a héten az eltelt időszakról, érettségiről és további célokról.
– Milyen érzés ilyen fiatalon egy masszív NB II.-es csapat tagjának lenni Máté?
– Természetesen nagyon örülök, hogy három éve a felnőtt csapat tagja vagyok itt Szolnokon. Ami pedig külön öröm, hogy aktív részese lehetek a munkának és a sikereknek is.
– Gondoltad volna, amikor az utánpótlásban rúgtad a bőrt?
– Őszintén megmondom, hogy reméltem. Már kiskoromban focista akartam lenni. Ezért igyekeztem megtenni mindent és meg is fogok ezután is, hogy minél jobb játékos lehessek.
– Ha jól tudom szinte teljesen szolnoki nevelés vagy, ugye?
– Szinte igen. A Puskás Akadémiai hároméves kitérőt leszámítva csak itthon nevelkedtem.
– Ha minden igaz viszont lassan váltás előtt állsz?
– Így igaz. Nyáron megvásárolt a Mezőkövesd csapata és az idei szezonra kölcsönadtak a nevelőegyesületemnek. Szóval továbbra is mindent megteszek a szolnoki sikerekért, de nyáron már a felkészülést ’kövesden kezdem meg. Utána majd látjuk, hogy hogyan is tovább. Mindenesetre nagy lehetőség előtt állok.
– Milyen céljaid vannak az érettségit követően, mert hogy még az is itt lebeg a fejed felett?
– Először az érettségi legyen meg. Igyekeztem minden nap egy kicsit készülni rá, szóval bízom a sikeres teljesítésében, közben még a jogsit is csinálom és persze edzek napról napra keményebben. A kemény munkában hiszek.
– Apukád nyomdokaiba lépsz?
– A saját utamat járom, de a szüleimtől nagy támogatást kaptam eddigi életem során. Apukám, aki mindmáig az egyik legeredményesebb szolnoki játékos jó példa a szemem előtt.
– Tíz év múlva, ha újra interjút készítenék veled, mivel lennél elégedett?
– Szeretnék egészségesen és sérülésmentesen egy NB1-es klub alapjátékosa lenni.
– Ehhez kívánok továbbra is nagy elszántságot neked Máté!
– Köszönöm a beszélgetést Ádi. Mindent meg is teszek érte. Hajrá Szolnok!
Mester Ádám
