Múltidéző – 2. rész
Idén ünnepli egyesületünk 110 éves évfordulóját. Kihasználva a kényszer szülte mérkőzések nélküli időszakot, úgy gondoltuk visszapörgetjük az idő kerekét, s egy-egy fontosabb mérkőzést elevenítünk fel korabeli újságcikkek alapján.
Hatvankét évet és negyvennyolc napot követően, 2010. augusztus 14-én játszhatott újra hazai pályán első osztályú bajnoki mérkőzést csapatunk. A Monicomp Liga NB I. harmadik fordulójában a Paksi FC-t fogadtuk a Tiszaligeti Stadionban.
Mivel június közepén fejeződött be a másodosztály küzdelemsorozata, melyet megnyerve kivívtuk a feljutást, az NB I-es csapatok közül utolsóként, július 1-én kezdtük meg a felkészülést a 2010-2011. évi pontvadászatra. Július 2-án elkészítette az MLSZ a sorsolást, mely után az első fordulóban kisorsolt ellenfelünk halasztást kért. A Haladás ugyanis július 31-én a német Werder Bremen csapatát fogadta felkészülési mérkőzés keretében. Az más kérdés, hogy mi az első fordulóban, hazai pályán épp a szombathelyi csapattal szerettünk volna játszani, illetve nem játszani, azért hogy ezáltal nyerjünk még egy hetet a felkészülésre…
A nyári átigazolási időszakban nyolc játékos távozott és kilenc érkezett. Az új játékosok közül két név kívánkozik említésre: a 35 éves Schindler Szabolcs több mint 300 NB I-es bajnoki mérkőzéssel a lábában igazolt Szolnokra, még a 25 éves Remili Mohamed az Újpesttől érkezett. Utóbbi játékost nem kellett különösen bemutatni a szolnoki szurkolóknak, hiszen 2002 és 2005 között, majd 2006 és 2008 között már szerepelt szolnoki színekben.
Július 24-én lejátszottuk első tétmérkőzésünket is, melyen a Honvéd vendégeként győzelmet arattunk a Liga Kupában.
Augusztus 7-én pedig már bajnoki pontokért léptünk pályára. A második fordulóban a Lombard Pápa Termál FC otthonában elért 0-0-s döntetlennel tértünk vissza az élvonalba.
Nem csak a játékosok, vezetők készültek kettőzött akarattal a nyáron a hazai bemutatkozásra. A Tiszaligeti Stadion akkori tulajdonosa, az önkormányzat, illetve üzemeltetője a Szolnoki Sportcentrum Nonprofit Kft. is mindent elkövetett, hogy megfeleljen a létesítmény az élvonal által támasztott követelményeknek. Az omladozó lelátók megújultak, a hazai szektorokat műanyag székekkel szerelték fel – 3250 szurkoló foglalhatott helyet –, a vendégdrukkerek részére pedig a Tisza felöli kapu mögött alakítottak ki kulturált állóhelyi részt. AZ ósdi, „kézzel vezérelt” eredményjelzőt. elektromos váltotta fel, az MLSZ előírásoknak megfelelően megnagyobbították a kispadot, és az öltözőépületben is kialakították a szükséges doppingszobát, még a pályavilágítás elkészültére a tavaszi szezon kezdetéig kaptunk haladékot.
A szezonbeli első hazai találkozónkon azt a Paksi FC-t fogadtuk, mely fennállása során az ötödik élvonalbeli idényét kezdte. Az ellenfél edzője Kis Károly volt, akinek irányításával csapatunk 2006-ban huszonhat év után a másodosztályban ezüstérmet szerzett. A vendégek kezdőcsapatában Csehi Tamás személyében olyan labdarúgó is szerepelt, aki aktív részese volt (2018 játékperccel és 4 góllal) a bajnokságot nyert csapatunknak.
Több mint hat évtized után 2500 néző előtt Kovács J. Zoltán játékvezető sípszavára kezdődött az NB I-es mérkőzésünk. A találkozó elején megsérült Böde Dániel, helyére Lisztes Krisztián állt a zöld-fehéreknél, s a korábbi válogatott labdarúgó nagyszerű indítása után akár a vezetést is megszerezhették volna a vendégek, de a hazai pálya talaja megtréfálta a paksi csatárt. Az ellenakció végén pedig már a szolnoki szurkolók örülhettek, ugyanis Alex góljával megszereztük a vezetést. A szünet előtt nem mindennapi jelenet borzolta a kedélyeket. Remili tört be a tizenhatoson belülre, ahol Csehi buktatta. A „takarásban” helyezkedő játékvezető csak csatárunk hatalmas esését láthatta, így aztán egy rövid sprinttel, heves gesztikulálással, no meg egy sárga lappal a kezében érkezett a tett színhelyére. Remili nem hitt a szemének, a fejét fogta, azonban Kelemen Attila partjelző megoldotta a helyzetet. Az asszisztens rögvest az alapvonalra rohant, jelezve, nála tizenegyest ért az esés. A játékvezetőre hatott segítője ítélete, s előbb visszavonta a sárga lapot, majd a közönség hatalmas ovációja mellett a tizenegyes pontra állította le a labdát, melyet Remili pedig ahogy kell, a kapuba lőtte.
A szünetben mindkét szakvezető cserélt, s a második játékrész közepén Sipeki góljával szépített a Paks. A 73. percben Lengyel Béla személyében szolnoki nevelésű labdarúgó lépett pályára. A még csak 19 éves játékos ennél szebb bemutatkozásról álmodni sem mert, hiszen a 93. percben szerzett góljával végképp eldöntötte a három pont sorsát, így hazai pályán győzelemmel mutatkoztunk be.
A Paks elleni sikerünket a hátralévő huszonnyolc mérkőzésből már csak négy követte, így első osztályú tagságunk ezúttal tiszavirág életűnek bizonyult. A szezon végén 21 ponttal, a tabella utolsó helyén végezve búcsúztunk az NB I-től.
Említést érdemel még a Paks szereplése, ugyanis a Tolna megyei alakulat fennállása legjobb eredményét elérve a második helyen zárta a bajnokságot, valamint megnyerte a Liga Kupát. A zöld-fehérek azóta is tagjai az élvonalnak, méghozzá egyetlen olyan klubként, akiknél nem szerepelt soha külföldi labdarúgó.
Akik pedig szeretnék megnézni a találkozót itt megtudják:
- félidő:
https://www.youtube.com/watch?v=y9MFKiLTl34&t=1213s
- félidő:
https://www.youtube.com/watch?v=CISZoquIhIU
Szolnoki MÁV FC – Paksi FC 3-1 (2-0)
Szolnok, Tiszaligeti Stadion 2500 néző. Vezette: Kovács J. Zoltán (Kelemen Attila, Demeter János)
Szolnok: Tarczy – Hevesi-Tóth, Hegedűs Gy., Pető (Vörös, 46.), Schindler – Búrány, Molnár Z. – Remili, Pisanjuk, Tchami (Koós, 64.) – Alex (Lengyel, 73.). Vezetőedző: Vágó Attila.
Paks: Csernyánszky – Fiola, Éger, Sifter, Csehi T. (Gévay, 46.) – Böde (Lisztes, 12.), Sipeki – Bartha (B.Tóth, 74.), Kiss T., Heffler T. – Montvai. Vezetőedző: Kis Károly.
Gólszerző: Alex (23.), Remili (11-esből, 45.), Sipeki (63.), Lengyel (93.)
Sárga lap: Pisanjuk (45.), Sipeki (52.), Lengyel B. (77.)
***
22. perc: Ordító gólhelyzetet hagyott ki a Paks: Lisztes indításával Bartha a bal oldali ötösről középre passzolt, Montvai pedig négy méterről az üres kapu mellé-fölé lőtt. A kirúgás után Remili a jobb oldalon kicselezte Csehit, tíz méterről leadott lövését követően Csernyászky még kispárgázta a labdát, de érkezett Alex, és ballal, öt méterről a jobb sarokba helyezett. 1-0
45. perc: Remili cselezte ki a tizenhatoson belül Csehit, aki buktatta a támadót. A tizenegyest Remili jobbal a jobb alsó sarokba helyezte. 2-0
63. perc: Bal oldali bedobás után Sipekihez került a labda, aki 18 méterről ballal kapura lőtt, lövése nyomán a labda a meglepett Tarczy hasa alatt a hálóba csurgott. 2-1
93. perc: Lengyel Béla mesterien szöktette magát a lesre játszó paksi védők között, majd 15 méterről jobbal kilőtte a jobb alsó sarkot. 3-1
***
Izgalmas mérkőzésen megszerezte első élvonalbeli győzelmét a lelkesen és rendkívül veszélyesen futballozó Szolnoki MÁV. A paksiaknak a helyzetkihasználás gyengesége miatt kell pironkodniuk. A kánikula ellenére gyors, változatos meccset láthattunk, csak úgy porzott a mészporral felhintett felezővonal a nagy masírozgatástól. Lüktetett a játék, a közönség pedig nagy élvezettel szemlélte az eseményeket, no meg hatalmas hangerővel biztatott, a meccs előtt a város polgármesterétől kapott hatalmas dob püfölésével jelezte a hazai B-közép, hogy az élvonalban kiállnak a csapat mellett.
Persze másképp is alakulhatott volna a végeredmény, hiszen a Paksnak is akadtak helyzetei, nem is akármilyenek, gól nélküli állásnál Montvai Tibor például az üres kapuba sem talált be. Ezen a szinten az ilyesmi végzetes hiba…
***
Vágó Attila: Őrült mérkőzést játszottunk. A szerencse is mellénk szegődött, hiszen nulla nullánál Montvai Tibor hagyott ki óriási ziccert, s utána szerezte meg Alex a vezetést, majd tizenegyesből növelni tudtuk az előnyünket. Ha a szünetben fordított az eredmény, egy szót sem szólhatunk. A szünet után fegyelmezetten játszottunk, kevesebb teret adtunk ellenfelünknek.
Kis Károly: Tudtuk, hogy nehéz a sorsolásunk: az Üllői úton kezdtünk, a bajnokot fogadtuk, majd az újonc első hazai meccsére kellett utaznunk. Több fordulópontja volt a mérkőzésnek, többször eldönthettük volna a találkozót, de az ordító helyzeteket sem tudtuk kihasználni.
