2020. augusztus 3. ( hétfő )
Szolnok, HU
°C
Szolnoki MÁV FC Induló   |    Szolnoki MÁV Utánpótlás FC

Múltidéző – 3. rész

04.25

Múltidéző – 3. rész

Idén ünnepli egyesületünk 110 éves évfordulóját. Kihasználva a kényszer szülte mérkőzések nélküli időszakot, úgy gondoltuk visszapörgetjük az idő kerekét, s egy-egy fontosabb mérkőzést elevenítünk fel korabeli újságcikkek alapján. Ez alkalommal a klubunk legnagyobb sikerét, a Magyar Kupa győzelmet eredményező találkozót idézzük fel.

A Nemzeti Sport 1941. június 29-i száma természetesen a címlapon közli előzetesét a döntőmérkőzéssel kapcsolatban. A „Mi dönti el a Magyar Kupa és egyúttal a Corinthián-díj sorsát?” című cikkből kiderül, hogy hosszú szünet után, hat év kihagyást követően láthattak a labdarúgás hívei Magyar Kupa döntőt.

A régi MLSz – mint mondani szokás – „dobta” a Magyar Kupát. A régieknek fontos volt a portya, még ha az vajaskenyér-portya is volt… Az új MLSz felismerte az igazságot és megteremtette az új Magyar Kupát, amelyért minden csapatnak érdemes volt küzdenie, hiszen a Corinthián-díjjal összekapcsolt Magyar Kupa nagy előnyökkel kecsegtette a benne résztvevőket. Kimondták, hogy a Corinthián-díj győztese, vagyis a Magyar Kupában legtovább állva maradt amatőregylet egy osztállyal feljebb kerül a bajnokságban, illetve ha az év végén kiesésre állna, nem esik ki… Most az az érdekes helyzet állott elő, hogy két vidéki amatőrcsapat került be a Magyar Kupa döntőjébe és így a kupadöntő egyúttal a Corinthián-díj döntője is lesz.”

Tovább olvasva az írást kiderül, hogy „… a Szolnok rendelkezik a nagyobb tudással. A Szolnok a bajnoki mérkőzések során a negyedik helyen kötött ki, a SalBTC verejtékes hajrá után a nyolcadikon.” A Szolnok kapta a legkevesebb gólt az NB I-ben, így megbízható védelemmel rendelkezik, még a csatársorban csillagok keverednek hasznos játékosokkal.

A csapat edzője Móré János, nem csak a szakmához értett, hanem humorral is rendelkezett, mely az újság második oldalából derül ki. „A Szolnok pénteken ing nélkül, egy szál nadrágban tartotta utolsó edzését a mai kupadöntő előtt. A 36 fokos fülledt melegben ez érthető is volt. Valaki mégis megkérdezte Móré edzőtől: – Miért edzenek mez nélkül a fiúk? – Azt akarom – válaszolta az edző – hogy most piruljanak, ne a mérkőzés után…

A döntő résztvevőinek egyaránt négy-négy csapaton kellett túljotnia ahhoz, hogy a fináléba kerüljön. A Szolnok mérkőzései ezek voltak:

Szolnok – Hódmezővásárhelyi TVE 7:0
Szolnok – Szeged 7:0
Szolnok – Tokod 2:0
Szolnok – Kispest 2:2 (Kispesten), megismétlés után 3:2 (Szolnokon)

A SalBTC kupaeredményei:

SalBTC – Nagybányai SE 4:3
SalBTC – Tatabánya 3:0
SalBTC – Elektromos 1:0
SalBTC – Törekvés 2:1

Az előmérkőzés végeztével gépzene hangjai szórakoztatják a Magyar Kupa döntőjének közönségét. Elég szép számban gyűlt össze a közönség a kupadöntőre. A csapatok kivonulása után vitéz Ginzery Dénes az MLSz társelnöke a hangosan beszélőn át rövid, frappáns beszédet intéz a két csapathoz, aztán feláll a két együttes.

A Szolnok kezdi a játékot nappal hátban, de az első támadásokat a SalBTC vezeti. Az első jó támadás a 9. percben vezeti a Szolnok. Nagy bombáját Géczy csak a kapufa segítségével tudja menteni. A SalBTC szabadrúgásból veszélyeztet, majd a 18. percben Szántó lövését Géczy kiüti, kicsivel később Jenőfi beadását Trenka a kapu mellé fejeli egy kevéssel. A 23. percben megszerzi a Szolnok a vezetést Kolláth fejesgóljával. A 27. percben hajszál hiányzik a második szolnoki gólhoz, Korom remek beadását Buza a kapásból a kapu mellé pofozza. Szűcs és Csabai egymást zavarja a szolnoki kapu előtt, Trenka beugrik és labdáját Horváth csak vetődve tudja elfogni a sarok előtt. A SalBTC többet támad, de fölénye csak a mezőnyben van meg, a 16-oson túl a szolnoki hátvédek elállják a salgótarjáni csatárok útját. A szolnoki csatárok ritkább támadásaiban több a lendület és a veszély.

A második félidőt szolnoki támadások vezetik be, majd a Salgótarján percei következnek. A 10. percben Szántó lövését Géczy csak szögletre bírta menteni, majd a tarjáni kapus Nagy félerős lövését majdnem beejti a kapuba. Ismét a SalBTC ragadja magához a kezdeményezést, de Horváth magabiztos. Ezt követően változatos, de eseménytelen játék következik. A 29. percben egyenlítő helyzetben Csuberda élesen fejel, de éppen Horváth ölébe. Kapusszerencse! A 37. percben gyönyörű góllal pecsételi meg a Szolnok a kupagyőzelmét. Szántó – az első NB-s gólunk szerzője – fejese védhetetlen volt. Horváth még önfeláldozó hanyattvetődéssel menti szögletre Borsányi próbálkozását, majd a 42. percben Nagy góljával alakul ki a végeredmény.

A találkozó végén a csapatok üdvözlik a közönséget, majd odavonulnak a futópályán lévő asztal elé, amelyen már ott vannak a serlegek. Vitéz Ginzery Dénes átadja a szolnoki fiúknak a díjakat. Kolláth vette át a kupát, Kispéter a Corinthian-díjat, Korom az MLSz emlékveretét. Így ért véget az újjáéledt Magyar Kupa 1941. évi döntőmérkőzése.

Végül is nem kellett pirulnia egyik szolnoki játékosnak sem a találkozót követően. A hétfői Nemzeti Sport ezt írta: „Azok, akik kijöttek erre a „vidéki” Magyar Kupa döntőre, nem csalódtak. A kupadöntő jó küzdelmet, jóiramú játékot, jó sportot hozott. Az hogy a Szolnok megérdemelten nyerte a két díszes trófeát, egyáltalán nem jelenti azt, hogy a SalBTC alárendelt szerepet játszott ezen a mérkőzésen. Két jó csapat szép küzdelme volt az újjászületett Magyar Kupa döntője.

Szolnok – SalBTC 3:0 (1:0)

Üllői-út, 7000 néző. Vezette: Nagy Lajos

Szolnok: Horváth – Csabai, Kispéter – Selmeczi, Szűcs, Fazekas – Szántó, Kolláth, Buza, Nagy, Korom. Edző: Móré János.

SalBTC: Géczy – Budai, Timár – Kiss, Takács IV, Mátrai – Borsányi, Csuberda, Jenőfi, Laczkó, Trenka. Edző: Riff Emil.

Gólszerző: Kolláth (23.), Szántó (82.), Nagy (87.)

Szögletarány: 5:4 (2:1) a Szolnok javára.

***

23. perc: Szántó tiszta labdát kap a jobbszélen, jól ível a kaputól hét méterre álló Kolláth fejére, s a jobbösszekötő csúsztatott fejese védhetetlenül zuhan a jobb sarokba. 1:0

82. perc: A félpályáról Kolláth és Nagy indítja a támadást. Nagy labdájával Korom fut el, egy testcsellel lerázza Kisst, pompásan ível a hatosra, Szántó önfeláldozó előrevetődéssel dobja bele magát az éles beadásba és fejéről Géczy mellett bombaerővel vágódik a hálóba a második szolnoki gól. Remek támadás remek befejezéssel. 2:0

87. perc: Szűcs szabadrúgásból Nagy fejjel önmagát szökteti, a hátvédek lemaradnak, Géczy is későn fut ki és Nagy a kapus feje fölött beíveli a harmadik szolnoki gólt. 3:0

***

Nyugodtan elmondhatjuk, vérbeli kupaküzdelem volt. Sokáig nem is volt biztos, hogy a Szolnok fogja nyerni a mérkőzést, bár a Szolnok tudása kezdettől fogva kétségtelennek játszott.  A szolnokiak azonban főleg az első félidőben érthetetlenül kapkodtak, idegeskedtek. A lelkes és gyors salgótarjáni csapat meg-megzavarta őket. Főleg a szolnoki csatároknak a játékán, a passzolásban látszott az idegesség. Ennek tulajdonítható, hogy az első félidőben a tarjáni csapat látszatfölényre tett szert. Többet támadott. Ezek a támadások azonban nem voltak túlságosan veszélyesek. A jól működő, az embert nagyszerűen fogó szolnoki védők mellett tiszta helyzetet nem igazán tudtak teremteni maguknak a salgótarjáni támadók, ahhoz viszont hogy zavaros helyzetekből gólt tudjanak rúgni, kevés volt a tudományuk és az ügyességük. A második félidőben is lelkesen küzdött a Stécé, ebben a játékrészben azonban már kidomborodott a szolnoki csapat nagyobb játékkultúrája, kiforrott taktikai rendszere és játékosainak nagyobb egyéni képessége. Végeredményben nyugodt lelkiismerettel lehet mondani, hogy a Szolnok csapata megérdemelten nyerte Magyar Kupát és a Corinthián-díjat.

***

Móré János: Örülünk a kupának és a Corinthián-díjnak is. Azt hiszem megérdemelten nyertünk.

Riff Emil: Többet támadtunk, balszerencsénk volt.    

Élő közvetítés