Múltidéző – 1. rész
Idén ünnepli egyesületünk 110 éves évfordulóját. Kihasználva a kényszer szülte mérkőzések nélküli időszakot, úgy gondoltuk visszapörgetjük az idő kerekét, s egy-egy fontosabb mérkőzést elevenítünk fel korabeli újságcikkek alapján.
Együttesünk, miután megnyerte az 1937-1938-as II. liga bajnokságot, és az 1. fordulóra kisorsolt Ferencváros – Szolnoki MÁV találkozót tavaszra halasztották, 1938. augusztus 28-án játszott először első osztályú bajnoki mérkőzést. Az ellenfél az előző NB legjobb amatőrcsapata az Elektromos volt. A rajtra a felkészülést július utolsó hetében kezdték meg labdarúgóink. A vezetőség főleg Bujáki (35 éves) helyére keres utódot, de azért a csapat korelnöke rendesen jár edzésre.
– Ha nem találunk megfelelő pótlást, – mondta Romhányi intéző – akkor a II. ligás csapatunkkal fogunk rajtolni az NB-ben.
Augusztus 10-én megjelent Nemzeti Sport szerint csapatunk tele van sérültekkel, illetve betegekkel. Kövesdi alig gyógyult meg operációjából, máris baleset érte, munkahelyén megsértette a lábát. Kolláthon mandulaműtétet hajtottak végre, Sárkány lábában a tüzetes orvosi vizsgálat csontrepedést állapított meg, még Selmeczi mintegy két hete a gyomrával bajlódik.
Az augusztus 24-i a Sporthírlap már arról számol be, hogy a keddi edzésen valamennyi játékos részt vett, így Kolláth és Sárkány is. A játékosok nagy ambícióval végezték a gyakorlatokat, s a nagy edzés után Wéber edző így nyilatkozott:
– Jó csapat az Elektromos, de nem legyőzhetetlen. A pestieknek nagyobb az NB-rutinjuk, de a II. ligában is eléggé meg kellett küzdeni a pontokért.
Egy nappal később a Nemzeti Sport már azt írja: Szolnok a legjobb csapatával rajtol az NB-ben. Továbbá beszámol arról, hogy a vezetőség mindent elkövetett, hogy a pályát kifogástalan állapotba hozzák. A játéktér körüli csőkorlátot felemelték és sűrű dróthálóval vonták be, azonkívül a játékoskijáratot is befedik dróthálóval. Az öltözők is rendben, kicsinosítva várják az NB küzdelmeit.
A találkozó napján megjelent cikkben a mérkőzést a vidék és a főváros amatőr futballjának a vetélkedéseként harangozzák be – 2:1 arányú Elektromos győzelmet jósolva.
Már két órakor megindult a nagy népvándorlás a MÁV-pályára. A tartalékcsapat előmérkőzésén már közel 1000 ember üli körül a nézőteret, de mire közeledik a nagy mérkőzés időpontja (háromnegyed öt), 4500 néző van a pályán! A Sz.MÁV öltözőjében Wéber edző Selmeczi figyelmébe ajánlja Szendrődit. Kerekes Géza elnök jó eredményt vár csapatától.
A kölcsönös üdvözlés és zászlócsere után a MÁV kezdi a játékot, s rögtön rohamoz. Az Elektromos nyugodt, úgy látszik, nem veszi komolyan a MÁV támadásait. Lehetőség mindkét kapu előtt adódott, ám gól nem születik ebben a játékrészben.
Elektromos-roham vezeti be a második félidőt, de a gólokat a MÁV rúgja. A 10. percben Szántó, öt perccel később Kolláth eredményes. Az Elektromos igyekszik válaszolni, de Szendrődi bombája a felső lécről visszapattan a mezőnybe. A kaputól nyolc méternyire álló G.Tóth elé kerül a labda, azonban nagy helyzetben mellé lő. A 31. percben Kolláth ismét gólt lő, majd két perc múlva Korom is betalál Bakon kapujába. Öt perccel a mérkőzés vége előtt megszületik a vendégcsapat szépítő találata is.
A mérkőzés után még sokáig nem akarta Szolnok elhinni, hogy a nagy győzelem – valóság. Annyira sötéten látók voltak a szurkolók a mérkőzés előtt, hogy a győzelem most szinte hihetetlennek tűnik fel. A vezetőség nagyon boldog, hogy olyan gondosan készítették elő a csapatot az első mérkőzésre.
Az ellenfél edzője Tóth-Potya lovagiasan elismerte Szolnok győzelmének realitását, s a következőket mondta:
– A MÁV a mai játékával sok NB-csapatnak az életét fogja megkeseríteni. Selmeczi és a belső hármas egészen kitűnő. A kapus is remek. Mégis, a legnagyobb dicséret a veterán Bujákit illeti meg önfeláldozó játékáért.
Az NB második fordulójának egyetlen meglepetését a Szolnoki MÁV okozta. Nem is azzal, hogy győzött, hanem hogy biztosan, vitathatatlanul győzte le az Elektromosok jóképességű csapatát.
Szolnoki MÁV – Elektromos 4:1 (0:0)
Szolnok, 4500 néző. Vezette: Klein Árpád
Szolnok: Horváth II. – Retkes, Draskóczi – Csabai, Selmeczi, Bujáki – Szántó, Sárkány, Kolláth, Korom, Horváth I. Edző: Wéber Lajos.
Elektromos: Bakon – Pálinkás, Pázmándy – Kiss, Lengyel, Martonos – Rozsáli, Törös, Szendrődi, G.Tóth, Buzássy. Edző: Tóth-Potya István.
Góllövő: Szántó (55.), Kolláth (60.), Kolláth (76.), Korom (78.), Szendrődi (85.)
Szögletarány: 8:2 (5:1) az Elektromos javára.
***
55. perc: Kolláth átverekszi magát a védőkön. Lő, a labda a kapufa élére pattan s onnan Bakon mögött a gólvonal mentén pereg. Szántó odarohan és belövi. 1:0
60. perc: Szántó elfut, átmegy a védőkön, bejátszik Kolláthoz, s ennek fejese a 11-es tájáról a jobb alsó sarokban köt ki a labda. 2:0
76.perc: Selmeczi szökteti Koromot, az elhúz Pálinkás mellett, Kolláthoz játszik s a középcsatár a 11-es tájáról félmagas lövéssel a bal felső sarokba céloz. 3:0
78. perc: Sárkány Koromnak ad labdát, ez átmegy Pálinkáson s hét méterről a bal alsó sarokba céloz. 4:0
85. perc: Szendrődi kiugrik, Retkes mellett elszalad s a hatosról gólt ér el. 4:1
***
A játékot két részre kell osztanunk. Az első félidő az Elektromosé volt. Ekkor a hazai csapat elfogódottan játszott. Viszont az is igaz, hogy az Elektromosnak ekkor nem volt szerencséje. A szünet után megfordult a helyzet. Ekkor már nem csak lelkesebben, de jobban is játszott a szolnoki csapat.
***
Wéber Lajos: Szívvel, lélekkel és jobb erőnléttel sikerült a győzelmet kivívnunk.
Tóth-Potya István: A két középfedezet közötti különbség döntötte el a mérkőzés sorsát
