2021. szeptember 20. ( hétfő )
Szolnok, HU
°C
Szolnoki MÁV FC Induló   |    Szolnoki MÁV Utánpótlás FC

Rablóból pandúr

09.12.

Rablóból pandúr

A vasárnapi Vasas elleni mérkőzés kapcsán készítettem interjút a 62 éves Rózsavölgyi Lászlóval, vagy ahogy sokan ismerik, Rózzal, egykori labdarúgónkkal, edzőnkkel. Arra kértem elevenítsük fel pályafutását, a futballban eltöltött éveit.

– Hol kezdődött el a pályafutásod?

– Pilisen születtem, ott kezdtem el a labdarúgást. Egészen addig ott játszottam, még ifjúsági válogatott nem lettem. A sok budapesti mérkőzések közepette, a pesti élcsapatok játékosmegfigyelőinek noteszébe került a nevem. Az ifjúsági válogatottnak köszönhetően kerültem 1973-ban a Vasashoz, ahol szintén végig kellett járni a szamárlétrát, ifi II., ifi I., utána tartalékcsapat – akkor még olyan is volt – ahonnan felkerültem az első csapat keretébe. Ott nem tudtam gyökeret verni, de azt tudni kell, hogy abban az időben kilenc válogatott játékos volt a Vasasban. Oda egy 18-19 éves fiúnak elég nehéz volt bekerülni.

– A debütálásod egészen pompásan sikerült a felnőttek között, hiszen csereként pályára lépve két gólt is szereztél a Kaposvár ellen. Emlékszel erre a találkozóra?

– Hát erre mindenképp. Ugye ez az első NB I-es mérkőzésem volt. A félidőbe szálltam be, és már a 49. percben gólt szereztem, majd rá három percre megint, úgyhogy ezt nem nagyon lehet kitörölni az ember emlékezetéből.

– Ki volt akkor a piros-kékek edzője?

Kovács Feri bácsi volt edző – szegény ő már nincs köztünk – aki később a válogatott szövetségi kapitánya is volt, valamint az UEFA Kupa döntős Videotonnak is ő volt a szakvezetője. A jó bemutatkozás után próbáltak ott tartani a keretnél. Volt még ugyan nyolc NB I-es mérkőzésem, melyeken hol le-, hol becseréltek, de mint már mondtam ilyen erős keretnél nem tudtam gyökeret verni.

– Vasas után merre vezetett az utad?

– Előbb kölcsönadtak – az akkor még létező – Budapesti Spartacusnak, mely másodosztályú volt. Ott játszottam egy évet, ezt követően bevonultam katonának. A Budapest Honvédban eltöltöttem egy évet, és utána helyeztek le Ceglédre, a Honvéd Bem József SE-be, ahol NB II-es csapat működött. Nagyon jó kis csapat volt, az 1980-1981-es bajnokságban bronzérmet tudtunk szerezni.

– Ceglédről hogyan kerültél Szolnokra, rossz vonatra szálltál?

– Háát, nem… (nevet). Jó vonatra szálltam, mivel még autóm nem volt. Nekem az akkori szolnoki edző, Gelei Józsi bácsi volt a Vasasnál edzőm. Onnan volt a kapcsolat. Még Cegléden játszottam, mikor megnéztek, Józsi bácsi, valamint Nagy Feri, „Öcsi” az intéző. A leszerelés után úgy döntöttünk, mármint a szakvezetés és én is, hogy Szolnokon fogom folytatni pályafutásomat.

– Ilyen hosszútávra terveztél itt?

– Figyelj, a sors meg minden körülmény úgy adódott, hogy itt telepedtünk le a feleségemmel, utána jöttek a gyerekek. Ugye, ekkor meg már hová menjünk?! Hál Istennek voltak ajánlataim, de úgy döntöttünk, hogy a szülőiházhoz (Pilishez) közel maradunk. Barátokat is szereztünk, jól éreztük magunkat Szolnokon, a feleségem kapott munkahelyet. Tizenkét évet játszottam a MÁV-ban.

– Ha jól tudom, te csatárként kezdted pályafutásodat. Amikor én már elkezdtem meccsre járni, akkor már Rózsavölgyi László egy kőkemény bekként, hátvédként jelent meg előttem.

– Szokták mondani, hogy rablóból lesz a legjobb pandúr. Ennek van egy története, amelyet most elmesélek. Volt egy Szolnok–Debrecen kupamérkőzés. Azt tudni kell, hogy a Debreceni jobbszélső, Tímár István volt a csapattársam a Vasasban. Úgy döntött az edzői stáb, hogy a gyorsaságomnál fogva, meg tudnám fogni őt, mint az akkori magyar mezőny leggyorsabb támadóját. És hát, többé-kevésbé ez sikerült Erre az egy meccsre gondoltunk, de úgymond annyira jól ment, hogy ott maradtam.

– Veled kapcsolatban még egy dolgot illik megjegyezni, hogy a lövőerőd nem volt átlagos, illetve a szabadrúgásaidtól kissé rettegtek a kapusok.

– Igen, voltak kapusok, akik különösen nem szívesen álltak be olyankor a kapuba. De erről most mit mondjak… Gyerek korom óta futballoztam, megvolt a rúgótechnikám, megvolt az erő hozzá, minden adott volt, hogy eltaláljam a kaput. Én nem nagyon voltam az a nyesegető típus, inkább a szeme közé a kapusnak. Sokszor sikerült. Volt egy szezon az NB II-ben, hogy kilenc gólig jutottam, igaz ez nem mind szabadrúgásból.

– Pályafutásod után elkezdtél edzősködni többek között nálunk is dolgoztál.

– Ugye kiöregedtem, letettem a lantot, mint futballista majd 1998-ban a MÁV-hoz kerültem, mint pályaedző. Rubold Péter volt akkor a vezetőedző, ezt követően Tóth Dénesnek, utána a jelenlegi edzőnek, Csábi Józsinak is voltam a pályaedzője és Vágó Attilának is. Volt egy szívműtétem, de ennek ellenére nem hagytam fel a sporttal, sőt annyira nem, hogy közel egy évig vezetőedzőként is dolgozhattam a MÁV-nál. Jól ment az elején, de utána úgy döntött a tulajdonos, hogy nem tudom kihúzni a gödörből a csapatot, de maradtam, mint pályaedző.

– Jó ideje nem dolgozol már a futballban, ez saját döntésed volt?

– Az az igazság, hogy voltam megyei csapatoknál is edző, Tószegen, Jászalsószentgyörgyön, az Újszásszal bajnokságot nyertünk. Voltak olyan ambícióim, hogy edző legyek. Elkezdtem óvodás, alsótagozatos iskolás gyerekekkel foglalkozni. Ez úgy közel állt a szívemhez, de aztán úgy alakult, hogy olyan munkát kaptam, melyet már nem tudtam összeegyeztetni az edzőséggel és mivel már közelebb voltam az ötvenhez, úgy döntöttem inkább a munkával foglalkozom, mint a labdarúgással.

– Vasárnap Szolnok–Vasas bajnoki mérkőzés. Gondolom a helyszínen követed majd figyelemmel a találkozót.

– Mindenképp ott a helyem. Már sokszor akartam menni, de úgy alakult a munkaidőbeosztásom, hogy nem tudtam, úgymond „átmenni”, mert tényleg itt van kétszáz méterre a Stadion a munkahelyemtől. De most mindenképpen úgy fogom csinálni, hogy ki tudjak látogatni a két csapat mérkőzésére.

– Kinek szurkolsz? Kérlek tippeld meg a végeredményt!

– Nagyon szeretném, ha a Vasas visszakerülne az NB I-be. Viszont tizenkét évet lehúztam, mint játékos, öt évet, mint edző a Szolnoki MÁV-ba, szóval nem szabad a véka alá rejtenem, inkább a Szolnokhoz húz a szívem. Jól össze van most rakva a MÁV, az eredményeket nézve, jó szezont nyitottak, a Vasas már nem annyira. Szoros mérkőzésen, egygólos MÁV győzelmet várok.

Fotó: A H. Asztalos SE ellen ezt a helyzetet ugyan kihagyta, de az egyenlítő találatot – szabadrúgásból – Rózsavölgyi szerezte. 

TZS

Élő közvetítés