Jogos, elfogadható a döntetlen

Ezúttal sem maradt el a hazai mérkőzés utáni beszélgetés csapatunk vezetőedzőjével, Lengyel Bélával, akivel a Vasas FC II. elleni találkozó lefújását követően készült az interjú.

– Szeretettel, tisztelettel köszöntelek. Döntetlen lett a vége, pedig a szünetben még vezettünk. Hogy látod a mérkőzést?

– A gólok alakulása kicsit csalóka volt. Nem feltétlen a mezőnyképet, a játék összképét tükrözte. El kell mondani és el kell ismernünk, hogy labda körüli játékokban a minőségi foci szempontjából most egy picit alulmaradtunk ezekben a fontos pillanatokban. Ennek ellenére a csapat erejét és a játékosaink karakterét mutatja, hogy stabilak tudtunk maradni, meg tudtuk védeni a kapunkat. Alázatosan dolgoztunk és egy pár lehetőséget ki tudtunk alakítani. Megszereztük a vezetést. Érezhető volt, hogy nem lefutott a mérkőzés a második félidőben sem. Arra készültünk, hogy még gólt kell szereznünk ahhoz, hogy a három pontot meg tudjuk szerezni. Rengeteg meló volt benne. Így egy picit sajnálatos, hogy a végén kaptuk az egyenlítő gólt, de azt kell, hogy mondjam, hogy rászolgált az ellenfél minimum az egy pontról.

– Érdekes mérkőzés volt több szempontból is, amit említettél, hogy valóban a mezőnykép alapján nem biztos, hogy megérdemelte volna a csapat a három pontot. Egészen a 88. percig úgy tűnt, hogy fiatal kapusunk nagy napja lehetett volna a szombati…

– Nagy napja is volt, mert egészen jól védett. Kifejezetten jól jött ki a kapuból az indítások elleni játéknál, egy-két nagy bravúrt bemutatott. Nyilván egy fiatal kapusnál egy-egy ilyen apró hiba benne van.  Rengeteg jelenet volt már a 16-osunkon belül, rengeteget adott be az ellenfél, tartósan mély védekezésre késztetett minket. Ott óhatatlan, hogy valaki egyszer már beleront. Sokkal inkább abban keresendő, szerintem a probléma, hogy az előre felé játékunk nem volt elég markáns. Azok a játékosok, akiktől vártuk, hogy különbséget jelenthetnek a birtoklójátékban, bizony ma minőségben elmaradtak attól, amit vártunk tőlük. És ennek köszönhető az, hogy bizony védekeznünk kellett. De én azt azért pozitívnak érzem, hogy a mélyvédekezésünk, a csapategység és a karakterek nagyon a helyén voltak. Ennek köszönhetjük, hogy győzelmi esélyeink is voltak és a pontszerzést is.

– Összességében elégedett vagy az egyponttal?

– Elégedettnek kell lennünk. Ha az ember reálisan értékeli a saját teljesítményét, ami nagyon fontos, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy jogos volt a döntetlen, és ez a pontosztozkodás reális, elfogadható.

– Köszönöm szépen, jövő héten folytatjuk.

– Köszönöm.