Angyali beszélgetés

Már nyár óta erősíti csapatunkat Angyal Norbert, de férfiasan bevallom ez idáig még nem tudtam vele nyugodtan, négyszemközt beszélgetni. Mondhatnánk, ami késik, az nem múlik, de mostanra már nagyon kíváncsi voltam az eddigi élettörténetére.

– Norbi, kérlek mesélj arról a varázslatos dologról, ami erre a pályára irányított! Bocsi a képzavarért.

– Kis srác koromban állandóan a bátyám nyakán csüngtem, amikor ment focizni a barátaival. Mivel óriási élmények voltak ezek a meccsek a számomra én is elkezdtem komolyabban foglalkozni a labdarúgással és igyekeztem már 5-6 éves koromban minél többet tanulni erről a csodálatos sportról.

– Tehát a bátyus volt, aki példaképként szolgált számodra?

– Igen, bár már nem játszik, de gyermekkorában és még serdülőként is korosztályos válogatott is volt, ez mindenképpen jó példa és húzóerő volt számomra.

– Szüleid hogyan fogadták, hogy sportoló leszel, lettél?

– Nem volt semmi különös ellenvetés, sőt. A lehető legjobb dolgot tették velem, amit csak tehettek, támogattak. Ahová csak tudtak kísértek és szurkoltak nekem, ez rengeteget jelentett.

– Szolnokon láttak már játszani?

– Voltak már mérkőzésen itt is, de hogy akkor éppen játszottam-e azt nem tudom.

– Kis keserűséget érzek a hangodban. Valami nem kerek?

– Tudod, szeretnék minél többet játszani, ez nem is kérdés. Igyekszem megtenni ezért mindent és remélem, tavasszal megszerzem az első gólomat tétmeccsen is.

– Úgy legyen! Tervezel valami különleges gólörömöt?

– Nem kifejezetten, csak már örülnék annak a gólnak, de ha a teljesítményemmel tudom segíteni a csapatot a minél jobb eredmények elérésében, de gól nélkül maradok a szezon végén azt sem bánom.

– Ezt nevezik csapatjátékosnak, nem igaz?

– Végül is, de.

– Ha már csapat, jól érzed magad itt Szolnokon?

– Igen, a csapaton belül minden rendben van, jó a hangulat.

– Végezetül, kérlek mondj valamit arra vonatkozóan, hogy mit várhatunk a szurkolókkal közösen, mire lehet elég a szeretett csapatunk a tavasszal?

– Helyezést kérlek ne keljen mondanom, de egy jobb véghajrával akár összejöhet a jelenlegi pozíciónál előkelőbb is, de úgy gondolom, hogy ebben a kiegyenlített bajnokságban a középmezőnyhöz tartozni is tisztességes munka.

– Norbi, köszönöm, hogy egy kicsit megismerhettelek és ez által a szolnoki szurkolók is bepillantást nyerhettem az életedbe. Hajrá Szolnok!

– Örülök, hogy beszélgettünk végre, köszönöm. Hajrá MÁV!

Mester Ádám