Újra az NB-ben

Ma késő délután rajtol számunkra az NB III. Dél-Keleti csoport 2026-2027-es pontvadászata. A nyitányon a Sándorfalva együttesét fogadjuk a Tiszaligeti Stadionban.

Egy év elteltével újból NB-s osztályban szerepel csapatunk. A Szolnoki MÁV még soha nem szerepelt megyei I. osztályban egészen az előző szezonig. Miután tavaly májusban búcsúztunk az NB III.-tól a 2025-2026-os évet a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei I. osztályban töltöttük. A bajnoki cím nem jelentett automatikus feljutást, ezt a területi osztályozón a Kecskeméti TE II. ellen kellett kiharcolni. Mivel a lila-fehérekkel idegenben döntetlent játszottunk, hazai pályán pedig legyőztük, így sikerült a visszajutás.

A mai mérkőzés előtt Lengyel Béla vezetőedzővel készült interjú.

– Szia Béla! Örülök, hogy Veled beszélgethetek. Azon kevés szolnoki ember közé tartozol, aki a klubunk újkori történelmében a magasságokban és a mélységben is szerepet vállaltál. Közel 16 évvel ezelőtt még játékosunkként az NB I-ben szerepeltél, mi több az első hazai mérkőzésen góllal debütáltál a Paks ellen, addig most megyei I. osztályú bajnokcsapatunk vezetőedzője vagy. A bajnoki címhez, illetve a feljutáshoz ezúton is gratulálok. Hogy élted meg ezt az éles váltást?

– Így ahogy felvezetted először is szia és köszönöm! Hektikus volt érzelmileg és szakmailag is mindkét oldala. Amikor kiestünk az NB III.-ból, nevezhetjük traumának, katasztrófa jellegű érzés volt. Át kellett gondolnom, hogy a fociban egyáltalán nekem benne kell-e maradni. Abban kezdtem biztos lenni, hogy játékosként már nem, a sérülésem miatt is, illetve a civil szférában is gondolkodtam már. A játékoskarrieremmel párhuzamosan edzősködtem is az utánpótlásban, ráadásul az NB III. utolsó négy mérkőzésre kineveztek vezetőedzőnek. Kiderült, hogy ezt tovább lehetne vinni, amit elvállaltam. Próbáltuk felmérni, hogy milyen csapat áll rendelkezésre. Azt kellett látni, hogy egy nagyon jó társaság, egy nagyon jó mag, nagy potenciállal rendelkező játékosok álltak rendelkezésre annak ellenére, hogy megyei osztály állt előttünk, anyagi juttatásokról első körben nem beszélhettünk, tehát pro bono kellett ezt megoldani, úgymond becsületbeli ügyből kellett visszajuttatni a csapatot. Én is úgy gondoltam, hogy ez jó lehetőség lehet nekem, a játékosok is úgy gondolták és ez a két oldal, két koncepció találkozott. Jól indult ez a dolog. Kirajzolódott, hogy tudunk markáns focit csinálni, dominánsnak lenni a megyében. Voltak arra utaló jelek, hogy ez később NB III.-ban is elegendő lehet. Szépen lassan egyre vérmesebb reményeket fűzhettünk a jövővel kapcsolatban. És hogy elérjek a mához, sikerült kivívnunk a feljutást. A keret összeállt az NB III.-ra.

– Igen, az látszik, hogy ezúttal sem volt igazán nagy mozgás a játékoskeretben, a csapat magja együtt maradt. Gondolom ezt pozitívként értékeled.

– Mindenképp. Az alapkoncepció az volt, hogy azokkal a srácokkal csináljuk meg az NB III.-at akikkel a megyét is. Az a filozófia, hogy jelentős arányban szolnokiakra, helyi kötődésű srácokra, illetve az utánpótlásunkból kijövő játékosokra támaszkodjunk. A keret 90%-át ilyen játékosok adják. Nyilván kellett megmozdítani olyan srácokat is, akik NB III.-as rutinnal rendelkeznek, s segítségünkre lehetnek. Nem mondom, hogy egy-egy posztra, egy-egy markáns pozícióba ne lehetett volna még erősíteni, de úgy gondolom, hogy így indulásra most megvan minden, amire szükségünk van.

Távozott: Bathó Tibor – ? Finta Milán – Túrkeve Hamenda László – ? Izsold Dániel – Tószeg Kató Tamás – ? Várhelyi Dominik – ?

Érkezett: Horváth Krisztián René – Martfű Klemenc Márk Róbert – Tiszakécske Pelles Patrik András – Tiszafüred Szövetes Krisztián János – Füzesabony Tomic Matija – Tiszaföldvár

 

– Milyen céllal vágsz személy szerint Te ennek az idénynek?

– Első körben, az első évben nyilván a csapat stabilizálása a cél, az, hogy bennmaradjunk. Az már hagyomány, hogy az augusztusi mérkőzés dömping megmutatja, hogy a csapat tud-e a mezőny első felébe odaérni, vagy szűk értelemben a kiesés ellen kell harcolnia. Én kifejezetten optimista vagyok, úgy gondolom, hogy ha ránézünk a sorsolásra és kicsit ötölgetjük-hatolgatjuk, hogy milyen reményeink lehetnek, úgy látom érhetünk el olyan eredményeket az első öt fordulóban, melyek bizakodásra adhatnak okot és kicsikét merészebb álmokat szövögethetünk, mint hogy ne essünk ki. Lehetőségünk megvan rá, képességünk megvan hozzá. Hamar fel kell venni a ritmust és jól kell reagálni az első kihívásokra.

– Az első kihívás a Sándorfalva. Ők fennállásuk során először jutottak NB-s szintre. Mit vársz a mai mérkőzéstől?

– Alapvetően egy melós, dolgos meccset. Nyilván néztünk róluk videófelvételeket, nyilván készültünk belőlük. Rendelkeznek olyan minőséget a játékba belevinni tudó játékosokkal, akik komoly kellemetlenséget okozhatnak nekünk. Dacára annak, hogy a klub nem rendelkezik NB-s múlttal, de a játékosok igen. Nagyon simán nyerték meg a megyei bajnokságot, könnyedén léptek túl az osztályozós ellenfelükön. Erősek a játékosprofilok, pozíciós játékban markánsak tudnak lenni. Nekünk ragaszkodnunk kell a saját játékunkhoz, ahhoz a jó iramhoz, amit bele tudunk vinni a játékba. Törekszünk arra, hogy előrefelé gondolkodjunk, letámadjunk, minél több időt töltsünk el az ellenfél kapujánál. Próbálunk minél több érintést biztosítani a szervező játékosainknak, labdával is túlfocizni az ellenfelet. Ha ebbe tudunk minőséget vinni, akkor úgy gondolom, hogy van arra esélyünk, hogy a mezőnykép a mi javunkra billenjen és sikeresek legyünk.

A mérkőzés 17.30 órakor kezdődik a találkozó játékvezetője Székely Benedek lesz.